Back to Top

Előszó



Üdv mindenkinek akit erre a lapra sodort a balsors!

A következő lapokon leírt gondolatokat azért vetettem "papírra", hogy legyen honnan emlékeznem az élményeimre, amikor már megette a maradék agyamat is az Alzheimer. Azért a maradékról beszélek, mert a helyesírásért felelős részt már tavaly felzabálta... 
Régi beszámolóimat átfutva néha felsikítok a fájdalomtól, hogy mekkora bakikat tudtam elkövetni e téren. 
Idén sem lesz másképp.


Ha hajt a kíváncsiság, hogy mik is történhetnek meg az Azori szigetekhez tartozó Sao Miguel szigetén, akkor légy a vendégem!


Sao Miguelre másodszor megyünk vissza. 
2017 szeptemberében kilenc nap alatt ezen a szigeten az összes olyan helyre eljutottunk ahová akartunk. Itt feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy akkor nagyon szép időnk volt, esős-felhős napra nem is emlékszem.
Idén kicsit több időt fordítunk a részletekre, és október lévén reménykedünk, hogy legalább valamennyire szép időnk lesz.


Repülni a TAP-pal fogunk, mivel nagypogyóval nekünk ez éri meg. 
Ha a jegyet meg tudja valaki venni egy évvel az utazás előtt, akkor meglehetősen kedvező áron megteheti. Később a dolgok eldurvulnak.

A TAP menetrendje számunkra elég kedvező, hiszen ez a járat a hétvégeken hajnalban indul és így déli egy órakor már a szigeten tudunk lenni. A hajnaltól egyig tartó út viszont több mint kilenc óra és bizony van benne egy három órás lisszaboni várakozás. Ez ugye a repteret elhagyni kevés, a beszálló kapuk melletti huzatos folyosón ücsörögni meg sok.
Mivel a jegyeket aránylag jó áron vettem, elkezdtem gondolkozni azon, hogy mennyire gazdaságos nekem az, ha ezt a várakozási időt valamelyik lounge igénybevételével ütjük el. A két elérhető közül a TAP premium lounge a szimpatikusabb és sajna a drágább is. A weben 13.400-ért kínálják, ami bizony most 40 eurót ér. Ez az összeg egy személyre sok, legalábbis az én pénztárcámnak.

A TAP-nak van egy érdekes upgrade rendszere, amit ők Plusgrade-nak hívnak. Ha valaki vett jegyet egy gépre annak lehetősége van a TAP által meghatározott minimum összeg vagy afeletti  összegű ajánlattételre annak érdekében, hogy a jegyét ezért a plusz összegért executive szintre emeljék. Nos én a LIS-PDL járatra adtam egy 60 euró/személyes ajánlatot.
Az utazás előtt 72 órával beindul a licit. Elküldenek egy weblapra, ahol látod az általad feltett összeget, valamint azt, hogy a legmagasabb ajánlat mekkora. Az én 60 eurómmal szemben ott állt egy 79-es ajánlat - nem tudom valós vagy blöff - de én nem emeltem, mert ha az illető egyedül van, akkor ki lehet matekozni, hogy én többet fizetek a két jegyemmel.

Nem is feszítem tovább, éjjel 23:30-kor könnyítettek a számlámon 120 eurónyit, tehát erre  a járatra megkaptam az executive jegyet. Ez azt jelenti, hogy a Sao Miguelre tartó gépen a függöny előtt fogok ülni és nagy valószínűséggel nem szendvicset fogok ebédelni. Az executive jegy feljogosít a lisszaboni TAP lounge használatára is - remélhetőleg ingyenesen.

Nagyon reménykedem abban, hogy nem fogok pofára esni, de ezt megtudja rövidesen mindenki.


Autó ügyben ismét a Go...Rent-a-Car-hoz fordultam.
2017-ben nagyon elégedett voltam velük, amit az index utazási fórumán hájpoltam is rendesen. Az idei rendelésnél írtam nekik levelet, hogy lesz-e valamilyen új diesel autójuk, mert bizony azt bérelnék tőlük ismét. A levélben - benyalásos érdekből - megjegyeztem, hogy az elégedettségemet itthon széles körben terjesztem és remélem ebből kifolyólag sok magyar ügyfelük van. 

Még azt is megemlítem, hogy 2017-ben is elég sok levélváltásunk volt, mert bizalmatlan voltam irányukban a reptéri iroda hiánya miatt. Emiatt a sok nyünnyögés miatt lelkiismereti okokból vittem a levelezőpartneremnek egy doboz magyar kézműves csokoládét, amit elküldtem neki a gépkocsit átadó fiatalemberrel.

Itt sem feszíteném túl a dolgot, végülis a dolog igencsak kifizetődő lett, mert van egy foglalásom náluk olyan jelentős kedvezménnyel, hogy az fedezi a TAP-nál kifizetett Plusgrade-t.
Remélem a kocsi üggyel is minden rendben fog zajlani.


Szállásom ugyanaz lesz, mint a múltkor. Mi szeretünk visszamenni valahová.
Az Oceanfront Casa do Mirante a booking.com -on lett foglalva. A tulajról és az érdekeiről annyit, hogy ez a szállás kívülről abszolút nem úgy néz ki, mint amilyennek a booking képein látszik. A nagy kopárság helyett gyönyörű lombos fák fogadtak akkor. A ház is nagyon kellemes, az óceán van vagy húsz méterre az ablaktól. A bérbeadó a fényképeket szerintem azért nem cseréli le, mert nagyon megy neki a buli.

A "nagyon menős" buli miatt nem fűzök nagy reményeket ahhoz sem, hogy a tizenöt év körüli tévé ki lesz cserélve, vagy neadj találunk egy olyan mikrót, amit nem az ezredforduló előtt gyártottak.

Kérdezheti bárki, hogy ha kifogásaim vannak a hellyel kapcsolatban, akkor miért megyek oda vissza? 
Nos, nem találtam a szigeten még egy olyan szállást, ami ennyire képes lefedni az igényeimet még annak ellenére is, hogy van néhány rotyi műszaki cikk benne.
A tulajtól egyébként megkérdeztem, hogy van e presszókávé készítésére alkalmas gépe, de nem vette a lapot. Az biza ebben a kecóban nem van.
Így most kénytelen vagyok a nagypogyómba betenni az egyébként 2017-ben ott vásárolt kotyogóst és visszareptetni reptetni több ezer kilométert, mert nem akarok még egyet venni a szigeten. Ott meg azért nem hagyok neki egyet ingyen, mert gonosz vagyok.

Annak örülök, hogy kávésok vagyunk és nem teások, mert egy szamovár tuti nem fért volna be a tatyómba...


Szóval ennyit kezdetnek.
Itt folytatom majd, ha lesz elég erő bennem hajnalonta.
Ha nem lesz sok kedvem, akkor csak képek és kommetek jönnek a következő lapokra.


2019.10.12. (T-11óra)


/n